Garantálja a Vitalitas Galéria színvonalának a megőrzését az, hogy kiállítóink közé csak az kerülhet, akit a Vita- litas Savariae Művé- szeti Alapítvány kura- tóriuma gondos mér- legelés után jóváhagy.
Ha képre kattint, a kép megnagyobbodik és megtekintheti a képgalériát. Innen újabb képeket választhat nagyításra. Ha a nagyított képre kattint, a kép további nagyatását érheti el.
Ha a Vitalitas logóra kattint, elérheti a nyitó oldalunkat.
Galéria - Hertay Mária tűzzománcai és grafikái a Vitalitas 50. kiállításán
Sok művész, művészetbarát jött el a Vitalitas Galéria 50. kiállításának a megnyitójára
50. tárlatmegnyitó és könyvbemutató a Vitalitas Galériában
Öten kaptak könyvjutalmat azok közül, akik kitöltötték a Vitalitas-kvízt az 50. tárlatmegnyitó előtt
Betegsége miatt sem a kiállító Hertay Mária, sem az énekművész, dr. Szőke Zoltánné nem tudott fellépni a Vitalitas 50. kiállításának megnyitóján, mégis különös hangulatú élménnyel lett gazdagabb, aki megtekintette Hertay Mária tűzzománcképeit, grafikáit és meghallgatta Kratochwill Mimi művészettörténész valamint Horváth Imre soproni városplébános tárlatmegnyitó gondolatait. A megnyitó végén bemutatták az idén megjelent páratlan szépségű Hertay-Kratochwill albumot, amely a Vitalitas Galériában (akár karácsonyi ajándékként is) megvásárolható.
Horváth Imre város plébános méltatja Hertay Mária művészetét
A volt büki esperes, jelenleg soproni városplébános, Horváth Imre a 70-es évek elején a győri szeminárium folyosóján találkozott először Hertay Mária bibliai képeivel. „A Teremtés napjait ábrázoló kőnyomatok mély nyomot hagytak bennem. A papságra készülve talán ott értettem meg először, hogy az egyháznak, az embereknek milyen nagy szükségük van a művészekre, akik érthetővé, magával ragadóvá teszik a lélek, a láthatatlan, a kimondhatatlan világát, vagyis Isten világát. Hertay Mária tűzzománcai közül szívesen gondolok vissza a Jó Pásztor képekre, amelyek szinte minden plébánosi állomáshelyemen fontos helyet foglaltak el, Agyagosszergényben, Bükön, Mesterházán, mindhárom helyen a Pasztofórium ajtaján, az Eucharisztia őrzési helyén. Úgy érzem, Hertay Mária Jó Pásztor képeivel arra, hív, hogy örömmel és bátran haladjunk végig az élet útján. Mert a 23. zsoltár szerint, akinek az Úr a Pásztora, annak nincsen hiánya semmiben… A Vitalitas Galériában látható „Ecce homo” egy állomása a keresztútnak, amely a feltámadás dicsőségébe torkollik…
Horváth Imre bejegyez az emlékkönyvbe
VI. Pál pápa 1965. december 8-án a II. vatikáni zsinat lezárásakor a művészekhez intézett üzenetében mondta: „ A világnak szüksége van a szépségre, amely az igazsághoz hasonlóan örömmel tölti el az emberek szívét. A művészek a világ szépségének őrzői.”
Kívánom, hogy az itt látható képek segítségével lépjék át a látható és a láthatatlan világ küszöbét. Elbűvölten és meghatottan szemléljék a végső célt, a soha le nem nyugvó napot, amely megvilágítja és széppé teszi a jelent.”
Kratochwill Mimi nyitotta meg a kiállítást
Kratochwill Mimi művészettörténész megnyitójában előbb megemlékezett Hertay Mária életútjáról. Utalt a Soprontól való elszakadás fájdalmára, amely aztán számos (a Vitalitas Galériában is látható) alkotásban oldódott művészetté. Beszélt a főiskolai éveiről. Az 1955-től 1963-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanuló tehetség kilógott a sorból: nem vett részt üzemek, kohók megörökítésében, a „szocialista élet” ábrázolásában, sokkal inkább választott bibliai tárgyú témákat vagy rajzolta le a természet szépségeit.
Bár különleges elismerést ezekért nem kapott, de tanárai tehetségét látva, szabad teret engedtek az alkotásnak.
Különös vonzódást érzett az elesettek ábrázolásához. A filigrán alkatú, törékeny, egyedül élő hölgy sötét estéken keresett föl kocsmákat, vasútállomásokat és itt rögzítette rajzmappájában a társadalmi élet peremére szorultak arcvonásait. Föl is figyelt rá a korabeli rendőrség: egy alkalommal mint „forradalmárt” le is tartóztatták. Persze e végtelenül szerény, félénk, zárkózott, gyöngéd tekintetű nőtől mi sem állt távolabb, mint az erőszak bármilyen formája!
Hertay Mária munkássága sokrétű: soproni, budai kerteket, villákat, romantikus épületeket, több mint 200 növényt megörökítő grafikái, rézmetszetei, litográfiái, kőnyomatai számos múzeum, galéria, lakás féltett kincsei, tűzzománcképeiből nem egyet találunk templomokban.
Egyházművészeti munkásságának fontos elemei a templomok falán látható freskói. Ezek közül a legismertebb a győr-ménfőcsanaki templomban, az alig néhány éve elkészült, több mint 50 négyzetméteres freskója, melynek festése során (túl a 70. életévén!) létráról lezuhanva szerzett olyan sérüléseket, amelyek máig korlátozzák az alkotásban.
Nagy öröm volt számára, amikor ebben az évben megjelent munkásságát összegző albuma. A kissé hiszékeny alkotót sokszor becsapták, félrevezették, de végül is a mű igazolja a művészetében is megnyilvánuló igényességét: valóban olyan esztétikus, mint az általa művekbe álmodott világ.
