Várnai Valéria, a kuratórium elnöke üdvözölte dr. Veres András szombathelyi megyés püspököt

2007. március 2-án 17 órakor dr. Veres András szombathelyi megyés püspök nyitotta meg Molnár-C. Pál - kiállításunkat. (A művész életrajzi adatait megtekintheti, ha idekattint: Molnár - C. Pál.)

Zsúfolásig megtelt a Vitalitas Galéria Molnár-C. Pál festőművész, grafikus kiállításának megnyitója alkalmából. A tárlatmegnyitó előtt

A 100.000 honlaplátogató: Perl János

Scheiber Katalin, a Vitalitas Galéria vezetője köszöntötte a Vitalitas honlapjának, a www.butorgaleria.hu -nak a 100 000. látogatóját, Perl Jánost, aki Várnai Valéria festőművész "Hibiszkusz" című alkotását vette át. (A www.butorgaleria.hu 2005. januárjában indult, és a 100 000. látogatót 2006. november 29-én regisztrálták. 2007. 03. 03-án a honlapot megnyitók száma meghaladta az 160.000-t.)
E rövid intermezzó után a kiállítás legjelentősebb képei, a szombathelyi Szent Erzsébet (ferences) templomból származó, négy festményből álló

Dr. Veres András megnyitja a kiállítást

Szent Erzsébet - oltárképsorozat előtt dr. Veres András szombathelyi megyés püspök nyitotta meg a Molnár C. Pál - kiállítást. Miután bevezetőjében megemlítette, hogy Molnár-C. Pálnak, az európai egyházművészetben is kiemelkedőt alkotó festőművésznek az életpályáról, művészetéről a következőkben Kratochwill Mimi művészettörténész fog részletesen szólni, a püspök úr a nyolcszáz éve született Árpádházi Szent Erzsébetről beszélt.

(Mivel sem dr. Veres András, sem Kratochwill Mimi, sem Csillag Péter szavairól jegyzet, hangfelvétel nem készült, pusztán gyarló emlékezetünkre hagyatkozva próbálunk fölidézni néhány gondolatot. Először dr. Veres András jól szerkesztett, lebilincselően előadott megnyitóját kíséreljük meg fölidézni.)

Molnár-C. Pál: Árpádházi Szent Erzsébet

Árpádházi Szent Erzsébet Európa egyik legnépszerűbb szentje. Nem véletlen tehát, hogy születésének 800. évfordulóján a Magyar Katolikus Egyház ezt az évet Szent Erzsébet-évnek nyilvánította, fölhívva evvel a figyelmet Szent Erzsébet korszakokon átívelő jelentőségére. Sajnos, - mint mondotta - Szent Erzsébet tisztelete mintha éppen szülőhazájában látszott volna elhalványulni a XX. század második felében. Noha Európa-szerte számos földrajzi hely; utak, terek őrzik emlékét, hazánkban összesen csak tíz (sic!) közterület emlékeztet rá, miközben Kun Béla nevét 62, Leninét 110 helyen olvashatjuk...
Dr. Veres András Szent Erzsébet gazdag életútjának három fontos vonását emelte ki.
Beszélt róla mint a szerelmes feleségről, aki férjével és gyermekeivel harmonikus családi életet élt, és szólt a férje halála után a megpróbáltatások ellenére is hű hitvesről, végül példaként állította elénk Szent Erzsébetet, aki királynő létére szolgált: nagy nehézségek között is, rengeteg áldozatot hozva nevelte gyermekeit, kockázatot is vállalva gondozta a rászorultakat, a szegényeket, az elesetteket.

A "Szent Erzsébet-sorozat" rózsákkal

Manapság amikor szinte minden megvásárolható, oly sokak számára hiányzik az együttérző gondoskodás, miközben oly kevesen vállalják a megalázónak tartott szolgálatot. Árpádházi Szent Erzsébet az áldozatos szolgálat révén magaslott ki környezetéből.
Már életében számtalan csoda részese, ilyen például a "rózsacsoda", melyre a Vitalitasbéli kiállításon is látunk utalást. Halálát követően szentté avatták és ma is az Egyház népszerű szentje.

A kiállításon a "Szent Erzsébet"-sorozathoz készült vázlatot is bemutatják

Mi, magyarok joggal lehetünk büszkék rá.
Bízzunk benne, hogy a 800. évforduló alkalom lesz arra, hogy Árpádházi Szent Erzsébet neve, élete széles körben ismertté váljon, és megbecsültsége jelentőségének megfelelően alakuljon.

Szoptatós madonna

Szent Erzsébet életét csak olyan festő volt képes hitelesen megöríkíteni, aki az ő életszentségét teljes egészében átérezte. Ilyen festőművész volt Molnár-C. Pál - zárta gondolatait dr. Veres András, aki a kiállítást a nagyközönség figyelmébe ajánlva, a tárlatot megnyitotta.

Molnár-C. Pál életútjáról, festészetéről Kratochwill Mimi művészettörténész beszélt.
Megemlítette, hogy a később oly sikeres festő (a mai) Magyarország keleti szélén született. Édesapja intéző, édesanyja francia nevelőnő volt.

(balról jobbra:) Dr Veres András, Csillad Péter, Kratochwill Mimi, Scheiber Katalin

A tanulmányainak megkezdésekor bőkezűen támogatta a tehetségét korán fölismerő földbirtokos, László László.
Molnár-C. Pál életútjára döntő hatást gyakorolt az, hogy tizenötévesen országos rajzpályázatot nyert, ekkor határozta el, hogy festőművész lesz.
Kratochwill Mimi megemlítette, hogy bár a szülőhelyétől nem volt messze Nagybánya, ahol különösen nyáron a Müncheni Iskola több tagja, tanár is, diák is megfordult, Molnár-C. Pál nem ide, hanem Párizsba vágyott.

Virágcsendélet

Nem kevés viszontagság után álma valóra vált: eljutott a "művészet fővárosába". Akkoriban Párizs már "túl volt" az impresszionistákon, a különböző "izmusok" virágzottak. Molnár-C. Pál miközben nyilván tájékozódott a különböző újabb irányzatokról, idejének jó részét a Louvre-ban töltötte. Festményt másolt, evvel a megélhetési költségeit fedezte, miközben a korábbi korok mestereinek a tanulmányozásával rengeteget tanult. A honvágy hozta haza. Ez a honvágy, hazaszeretet később életének több pontján meghatározó volt: a jobb vagy rosszabb időszakokban is maradt Magyarországon, úgy érezte, hogy művészetére elsősorban hazájának van szüksége.

Kutyahistória

A hazatért művész festői (leginkább a szürrealismussal rokonítható) látásmódját túl modernnek ítélték, de mint később több alkalommal is, úgy érezte, hogy "őrangyala" mellete állt. "Az Est" lapoktól kapott megbízást, és ettől kezdve rajzai, grafikái naponta jelentek meg különböző újságokban. Rengeteget dolgozott, és megörökített mindent, ami környezetében látható volt. Kibontakozott fantasztikus rajztehetsége.
Mint Kratochwill Mimi elmondta, a fametszetkészítés technikájának a mesterévé vált. Sosem készített előzetes vázlatot, mégis elsőre remekműveket hozott létre, hihetetlen biztonsággal metszette fába a későbbiek során már nem javítható vonalakat.

Teniszező

A szakmai elismertségért meg kell küzdenie. 1923-ban a rendezte első hazai kiállítását, 1924-ben a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) tagjává választották. 1925-ben pályázaton vett részt és nyert díjat.

Motorkerékpáron

1928 és 1931 között Rómában ösztöndíjas. (Egy eredetileg "kizsűrizett", pályázatra alkalmatlannak nyilvánított (a későbbi kritikai vélemény alapján nagyszerű) műve révén római ösztöndíjat nyert /megint az őrangyal?/, melyet később -immár a pályázaton is elfogadott művével - meghosszabbíthatott.)

Tájfantázia

Még párizsi tartózkodása alatt foglalta össze a szépíróként is kitűnő láttató erővel rendelkező Molnár-C. Pál festészeti alapelveit. Rómában megdöbbenve látta, hogy az általa már korábban megfogalmazottakat a "novocento" festői sikerrel valósították meg. (Őt magát ehhez az irányzathoz szokták sorolni, illetve az újklasszicizmus egyik legjelentősebb alkotójának tartják.)
1930 utáni pályáját számtalan elimerés övezte. Díjakat nyert, sok festőművészeti feladattal bízták meg. Kiteljesedett világi és egyházművészeti festészete.

Két sas

Különös fintora a sorsnak, hogy az 1943-ban "baloldalisága" miatt a Szinyei Társaságból kizárt művész a II. világháború után "jobboldalisága" miatt a megtűrtek közé került. Alig-alig vehetett részt kiállításokon és ha igen, akkor is rendszerint keményen és igaztalanul elmarasztalták.

Égi kertek

Szerencsére az egyházművészeti megbízatásai nem csökkentek. Többek között ekkor készült el a szombathelyi ferences-templom oltárképsorozata is.
Életműve ma már az egyetemes művészettörténet fontos fejezete. Munkái a világ számos neves képtárában megtaláltók. Részletekért érdemes idekattintani: Molnár-C. Pál életrajza.
A magas életkort elérő művész életművének összegyűjtését, rendszerezését lánya, dr. Csillag Pálné kezdte el. Molnár-C. Pál műtermét múzeummá alakíttatta át, amely ma is megtekinthető Budapesten, a Ménesi úton. A barátaiból és pályatársaiból létrejött a Molnár-C. Pál Baráti Kör ma is működik, a havi rendszerességű összejövetelek szervezését ma már az unoka, Csillag Péter végzi.

Csillag Péter a nagyapára emlékezik

Csillag Péternek, a Molnár-C. Pál hagyatékát ápoló unokának a gondolataiból hármat emelnénk ki. Először a szombathelyi, vas megyei kötődést.
Mint Csillag Péter elmondta, a II. világháború után méltatlanul mellőzött művész számára a szigligeti mellett a zsennyei alkotóház adott lehetőséget munkásságának folytatásához. Innen eredeztethető az a kapcsolat, amelynek gyümölcse a szombathelyi Szent Erzsébet-oltárképsorozat, a Püspöki Palotában, a szalézi templomban található egyházművészeti alkotásai.
Csillag Péter fölhívta még a figyelmet a Vitalitas Galéria kirakatában lévő önarcképre, amelyet Molnár-C. Pál 25 éves korában alkotott.

Molnár-C. Pál önarcképe 25 éves korában

Az arcmás Petőfit idézi. Nyilvánvaló, a pályáját kezdő Molnár-C. Pál a Petőfivel való lelki rokonságot kívánja hagsúlyozni: ugyanúgy nyitott a világ megismerésére, mint ahogyan a nagy költő, ugyanúgy kész a művészet kiteljesedéséért minden áldozat meghozatalára, amint azt Petőfi is megtette.
A harmadik gondolat, amelyet Csillag Péter hangsúlyozott, a művész alapvető életérzésének, a boldog emberi létnek a fontossága. Molnár-C. Pál úgy tartotta, hogy az a leglényegesebb a földi pályafutásunk során, hogy olyan tevékenységet végezzünk, amiben örömöt találunk. Ez az alapállás határozta meg a festőművész "boldog emberi létérzését" a legválságosabb időszakokban is. Ugyan voltak életében nehéz periódusok, az a tény, hogy azt tehette amihez kedve volt, folyamatos kiegyensúlyozottságot, boldogságot biztosított számára.

Donyecz László és Mitrovka Zsanna

A megnyitót Chr. Bach brácsaversenyének második tétele zárta Donyecz László brácsaművész ihletett előadásában felesége, Mitrovka Zsanna kíséretében.
A szervezők a tárlatmegnyitó minden fent említett aktív résztvevőjének valamint dr. Sill Aba Ferencnek, az egyháztörténeti könyvtár igazgatójának, a Szent Erzsébet-oltárképek kölcsönzéséért, Székely Anikó fotóművésznek a Szent Erzsébet-oltárkép fotójának elkészítéséért és Várnai Valériának, Bódi Ernőnének és Szeder Ildikónak a kiállítás előkészítéséért hálás köszönetet mondanak. Minden látogatót szeretettel várnak. (A tárlat megtekintése ingyenes.)

A felhasznált képek a Vitalitas Galéria kiállítás-megnyitóján készültek.

A Vitalitas Galériát működtető közhasznú alapítvány, a Vitalitas Savariae Művészeti Alapítvány kuratóriuma köszönetet mond mindazoknak, akik az adójuk egy százalékát a 18893500-1-18 adószámra irányították, hozzájárulva a régióban alkotó képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget nyújtó Vitalitas Galéria fenntartásához.

Köszönetet mondunk a Vitalitas Galéria kiemelt médiatámogatóinak: