Természetes vagy mesterséges testnyíláson át bevezetett műszer segítségével kivülről nem látható szervek megtekintését nevezzük endoszkópiának (latinosan írva: endoscopia). A műszer ujjnyi vastag hajlékony, az orvos által irányított mozgásra képes cső, melyen át megvilágítjuk a vizsgált területet, és arról nagyított képet nyerünk. A "cső" belsejében lévő csatornákon keresztül levegő fújható be a vizsgált szerv föltágításához, továbbá folyadékot lehet leszívni illetve ha szükséges, folyadékot lehet bejuttatni, akár egy terület akár a műszer optikájának megtisztításához. Az endoszkópia alkalmas gyógyító eljárások végzésére is, így idegentestet, polipot távolíthatunk el, szűkületet tágíthatunk, vérzést állíthatunk meg, daganatot kisebbíthetünk meg, stb.
Az endoszkópiát az orvoslás számos ága használja, e honlapon csak a gasztrointesztinális endoszkópiát (=béltükrözést) érintjük. Szóbeszéd szerint e beavatkozások fájdalmasak, azonban a Vitalitas Gastroenterologia munkatársainak és visszatérő betegeinek meggyőződése, mindennapi tapasztalata, hogy a vizsgálatok fájdalommentesen elvégezhetők. A módszer jószerivel nem helyettesíthető más vizsgálatokkal, hiszen csak a gyomor-bélrendszer endoszkópos vizsgálata során lehet mintavételt (szövet, sejt, váladék stb) végezni e szervekból. Ezen kívül szövetfestés, és más kiegészítő diagnosztikus módszerek mint pl. ultrahang (endoszonográfia) is alkalmazhatók.
Senna (hashajtótea) okozta melanosis coli (bélpigmentáció)
Mindenfajta endoszkópia előtt az endoszkópiát végző orvosnak sok információt nyújt a rendszeresen és alkalmilag szedett gyógyszerek neve, az esetleges gyógyszertúlérzékenység. Mivel ez a vizsgálat előtti feszült percekben nem biztos, hogy maradéktalanul fölidézhető, célszerű egy papírlapra följegyzést készíteni, és ezt megmutatni.
Fontos adat lehet még a terhesség vagy az esetleges vérzékenység is. A béltükrözéses vizsgálatoknak számos változata van, e helyen három gyakori fajtáját ismertetjük.
Gasztroszkópia ( gyomortükrözés = gastroscopia )
Gyomortükrözés: a gasztroszkópia során a nyombélig vezetjük a műszert
Nevezik felső pánendoszkópiának is, hiszen a garat, a nyelőcső, a gyomor teljes, a nyombél felső szakaszának vizsgálatára alkalmas. A gasztroszkópia előtt semmiféle táplálék, folyadék nem fogyasztható. A vizsgálatot megelőző napon bármi megehető, megiható éjfélig, a vizsgálat napján még egy pohár tejet sem szabad magunkhoz venni. A reggeli órákban rendszeres szedett gyógyszerek bevételét föltétlenül kell egyeztetni a gyomortükrözést javasló orvossal. A gasztroszkópia megfelelő gyakorlattal elvégezve fájdalmatlan. A kellemetlenséget a gyomornak a levegővel való felfújása jelenti, illetve az ennek következtében kialakuló hasi feszülés, mely miatt célszerű a szoros nadrágszíjat, szoknyát meglazítani. Igen kellemetlen lehet a böfögés, öklendezés kényszere, melyet a vizsgálat előtt adott (sajnos, meglehetősen keserű) érzéstelenítő oldatnak a garat területére való juttatásával mérsékelnek. A gyomortükrözés alatt a szájban képződő nyálat nem célszerű lenyelni, hiszen az a légutakba juthat, és így kínzó köhögési kényszert vált ki. Legegyszerűbb ezt a szájnyíláson át kicsorgatni az arc alá helyezett lepedőre, papírvattára.
Gasztroszkópia: vérzéscsillapítás EHT szondával
Nem kell attól tartani, hogy a gyomortükröző eszköz nem juttatható le a gyomorba, hiszen ennek átmérője lényegesen kisebb, mint az általában lenyelt falaté. Ha valakinek szűkülete van (ilyenkor sok esetben már csak folyadékot képes lenyelni), akkor a szűkült területig történik az endoszkópos vizsgálatot. (A szűkület megvizsgálása igen értékes infomációt nyújthat.)
Vénás injekció beadása után bódított állapotban is elvégezhető a gyomortükrözés. Ennek föltétele (ha járóbetegként történik a vizsgálat), hogy jöjjön kísérő, aki a vizsgálat befejezése után (ha az orvos elbocsáthatónak ítéli meg a beteget) a páciensnek segítséget nyújt a közlekedésben. Hazaérkezéskor a legcélszerűbb még egyet bólintani.
Gasztroszkópia: érmalformáció kezelése APC-vel
Nagyon lényeges, hogy a bódítást követően ne vállakozzunk gépkocsivezetésre illetve semmilyen veszélynek ne tegyük ki magunkat!
A gasztroszkópia után előfordulhat hányinger, hasi feszülés, egy-két napig nyeléskor a torokban némi kellemetlenségérzés, mindezek maguktól elmúlnak. Abban az esetben, ha hasi vagy mellkasi fájdalom, csuklás, véres hányás, szurokfekete széklet, láz jelentkezne, haladéktalanul értesíteni kell a vizsgáló orvost!
A jejunoszkópia során a gasztroszkópnál egy-másfél méterrel hosszabb eszközt használnak, és törekednek a vékonybél kezdeti szakaszának az áttekintésére és az endoszkópos terápiás eljárások alkalmazására. A vizsgálat minden más vonatkozásban megegyezik a gyomortükrözéssel.
Kolonoszkópia (vastagbéltükrözés = colonoscopia)
A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) vázlata
A vizsgálat célja a vastagbél teljes áttekintése, gyakran még a vékonybél végső szakaszának a megvizsgálására is sor kerül. Különösen fontos célja a kolonoszkópiának az, hogy még a vastagbélrák típusos tüneteinek kialakulása előtt fölismerésre kerüljenek a rákmegelőző állapotok, amelyeknek a megfelelő kezelésével a vastagbélrák kialakulása megelőzhető. A vastagbéltükrözés előtti három napban célszerű rostban szegény diétát tartani és egyúttal törekedni arra, hogy naponta legyen székletünk. (A növényi rostokban gazdag diéta egyébként rendkívül egészséges, de vastagbéltükrözéskor az esetlegesen bélben maradó salakanyag a vizsgálat értékelhetőségét gátolja.) Kerüljük ebben a három napban a zöldségféléket, a gyümölcsöket, magokat, még a mákot is. A kolonoszkópia előtti napon már semmilyen táplálékot ne vegyünk magunkhoz, fogyasszunk azonban sok folyadékot, vizet vagy teát, a vizsgálat előtti délután legalább 2-3 liternyit.
A vastagbéltükrözés napján a szokásos gyógyszereket általában be kell venni. Bár sokan alkalmaznak beöntéseket kolonoszkópia előtt, a Vitalitas Gastroentelogiára érkező betegeket nem szoktuk beöntésekkel terhelni.
Ilyen a Crohn-fekély a csípőbélben (terminális ileumban)
A vizsgálat során a kolonoszkópot, ezt az ujjnyi vastag hajlékony műszert a végbélnyíláson át a vastagbélbe vezetik. A bélben való előrehaladáskor rendszerint levegőt fújnak be. A levegő befújás, a műszernek a bélben való mozgatása, a bélfal vongálása székelési ingerrel, hasi feszüléssel, esetleg hasi fájdalommal jár, ennek megelőzésére a vizsgálat megkezdése előtt fájdalomcsillapító vénás injekciót adnak be. A kolonoszkópia után a bódító szer hatása még tapasztalható, ezért a vastagbéltükrözésen átesett betegek a vizsgálat után is felügyeletre szorulnak. Fölébredés után hányinger, szédülés, hasfeszülés, szelek távozása előfordulhat, e kellemetlenségek gyorsan rendeződnek. Ha a végbélen át véres széklet, váladék ürülne, hasi fájdalom, csuklás vagy láz jelentkezne, azonnal értesítse a vizsgáló orvost!
A szigmoidoszkópia során a végbél és a szigmabél vizsgálatát végzik a kolonoszkóppal röbidebb, rendszerint 60 cm hosszú eszközzel. A vizsgálat előtt különösebb előkészületre nincs szükség, rendszerint egy-két tisztító beöntés elegendő.
ERCP (endoscopos retrograd cholangiopancreatographia, epe- és hasnyálmirigyvezeték ábrázolása)
ERCP: Az epevezeték és a hasnyálmirigyvezeték szájadéka a nyombélben fölkereshető
A vizsgálat célja az epe- és a hasnyálmirigy vezetékének kontrasztanyagos ábrázolása, a kóros elváltozások megoldása. A vizsgálat előtt a gyomortükrözéshez hasonlóan kell koplalni a hajnali, reggeli órákban.
A vizsgálat során a nyelőcsövön, a gyomron és a nyombélen át hajlékony eszközt vezetünkbe, fölkeressük az epe- és hasnyálmirigyvezeték záróizmát. A műszer munkacsatornáján keresztül katétert juttatunk az epevezeték és a hasnyálmirigyvezeték szájadékába, majd kontrasztanyaggal e vezetékeket föltöltjük és a vezetékekről röntgenfelvételeket készítünk.
Attól függően, hogy milyen elváltozást észlelünk, elvégezhetjük a szájadék záróizmának átmetszését, a vezetékekből követ távolíthatunk el, szűkületet tágíthatunk fel, az epe- és a hasnyálmirigy váladékának elvezetését biztosító csövecskéket ültethetünk be.
ERCP: Oddi-sphincter(záróizom)átmetszés
Az ERCP során hasonlóképpen levegővel fújjuk fel a gyomrot, mint a gasztroszkópia során, általában azonban lényegesen hosszabb ideig tart a vizsgálat, tíz perctől akár egy óráig is elhúzódhat a beavatkozás. Az ERCP-hez a garatot Lidocainnal érzéstelenítjük, továbbá vénás injekcióval bódításra, fájdalomcsillapításra kerül sor a vizsgálat előtt szükség szerint a vizsgálat alatt is. Az ERCP-t általában kórházi befekvéssel kötik össze.
A vizsgálat után az orvos döntése alapján szükség lehet koplalásra, infúzió adására. Ha vizsgálat után hányás, csuklás, hasi vagy mellkasi fájdalom, láz, véres vagy fekete székürítés jelentkezne, haladéktalanul tájékoztassa orvosát!
Kockázatok, szövődmények
Az endoszkópos vizsgálatok nem kockázat nélküli beavatkozások, azonban a szövödmények száma csekély. Nyilvánvalóan minél invazívabb a beavatkozás (polipeltávolítás, epevezeték-záróizom átvágása, epekőeltávolítás stb), annál gyakoribb.
Súlyosabb szövődmény 10.000 gasztroszkópia vagy 10.000 kolonoszkópia esetén egy-egy alkalommal jelentkezik (műtétet igényló vérzés, bélátfúródás), ERCP esetén ez az arány 1/100 (hasnyálmirigygyulladás, vérzés, bélátfúródás). Ugyanakkor bizonyos betegségekben az endoszkópia más eszközökkel nem pótolható, illetve olyan módszerek helyett kerültek bevezetésre, amelyek ennél jelentősebb szövődményrátával járnak.
