Melocco az "Áttörés" emlékművének avatásán

A kiállítás nyitvatartása meghosszabbítva 2009. november 16-ig.

"Azért jöttem Szombathelyre kiállítással, mert MANSFELD PÉTER nevét tessék megtanulni" - írta a Vitalitas Galéria vendégkönyvébe Melocco Miklós.
A kiállítás megnyitóján részt vevők egyike ennyit írt hozzá:
"Megtanultuk".

Melocco Miklós otthonában

Melocco Miklós szobrászművész kiállítását 2009. október 17-én 17 órakor megnyitotta Kratochwill Mimi művészettörténész a Vitalitas Bútorgalériában. Közreműködött Mérei Tamás, csellóművész, a Savaria Szimfónikus Zenekar igazgatója, aki Kodály Zoltán op. VIII. szólószonátáját adta elő és Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai Mari-díjas színművésze, aki Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeményét adta elő.

A Vitalitas-kiállítás kiemelt helyén Mansfeld Péter portréja

A megnyitó elején Kapiller Sarolta olvasta fel Kovács Ferencnek, a Vas Megyei Közgyűlés elnökének üdvözletét.
"Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Melocco Miklóst, a szobrászt, Melocco Miklóst, az embert és mindenek előtt ma úgy is köszöntöm Önt, mint Melocco Miklóst, a magyart.
Azért a rendhagyó köszöntés, mert az 1956-os forradalom, legutolsó szabadságharcunk ünnepének küszöbén állunk, és Ön, Művész Úr személyiségével és szobraival képes újragondoltatni velünk '56 jelentőségét, az '56-os hősök véráldozatát és mindazt, ami manapság e hazában magyarrá tesz vagy segít megmaradni magyarnak.
1956-ról egyszer azt írta Melocco Miklós: "Én azóta vagyok magyar. Addig az, hogy magyar voltam és vagyok, megfoghatatlannak bizonyult."

Melocco Miklós: Áttörés (Sopronban a Páneurópai Piknik 20. évfordulóján fölavatott emlékmű)

Melocco Miklós néhány életrajzi adata


Rómában született 1935-ben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1955 és 1961 között mesterei voltak Gyenes Tamás, Mikus Sándor, Pátzay Pál és Kmetty János.1962 óta számos kiállítása volt, munkásságát számos díjjal kitüntetéssel ismerték el.

Az emlékmű avatása. Hátoldalán az alábbi felirat:

1966-ban Stúdió-díj, 1973-ban a XIV. Szegedi Nyári Tárlat fődíja, 1975-ben Munkácsy-díj, 1982-ben érdemes művész, 1985-ben Neugeld Anna Alapítvány díjazottja, 1987-ben Podmaniczky-díj, 1988-ban Kossuth-díj, 1998-ban Magyar Örökség-díj. 2004-ben Prima Pimissima-díjas.

Egy rab nép kinyitotta börtönének a kapuját, hogy egy másik rab nép kiléphessen a szabadságba.

1990 óta a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995 óta elnökségi tagja.
Hazánk számos településén állnak köztéri szobrai, így Abdán Radnóti,

Latinovits Zoltán szobra. Forrás: szobor.lap.hu.

Balatonszemesen Latinovits Zoltán, Esztergomban István megkoronázása, Győrben Szent Sír, Komlón József Attila-oltár, Pécsett Ady, Szegeden Klebersberg Kunó, 1956-os emlékmű, Székesfehérváron Mátyás-király-emlékmű, Kaposváron Molnár Csilla Andrea, Zsámbékon Szabadság, Budapesten Amerigo Tot síremléke, Ady-oltár , Antall József-síremléke, Új Nemzeti Színház Kertkapu, Miskolcon Széchenyi István, Veszprémben Brusznyai-emlékmű, Kecskeméten Mészöly Gyula-síremlék.
Szobrászként tartják számon elsősorban, grafikai művei, művészeti írásai is kiemelkedőek.

Szent István megkoronázása

Melocco Miklós az Új Emberc. hetilapban az alábbiakat mondja a Szent István megkoronázása című művéről: Amikor a megbízást kaptam, Kölcsey Ferenc mondata motoszkált a fejemben, a Husztból: "A csarnok elontott oszlopi közt lebegő rémalak inte felém." Azt hiszem, ez az a túllevő, amely a koronázáshoz mottót adott. Történelmi képeknél tűnik úgy, mintha a festő jelen lett volna az eseményen, mindent látott, még a hajszálakat is. Ezért a nézővel mindent elhitetett. Én nem voltam akkor ott, a helyszínen, a koronázáson, képtelen vagyok belehelyezni a környezetbe, azt sem tudom, a történelmi alakok közül kinek a tisztelője lettem volna. Hál´Istennek, a konzervatív szó ma nem maradiságot jelent. Európát István idején is Európának hívták. Számomra kérdés: az első király miért Rómát választotta? Mi fordult meg a fejében? Cirill és Metód nem Rómából jöttek. Egy biztos: a döntés megszületett. Ismerjük a nyugati egyházszakadás történetét. Ne részletezzük.

Debreceni 56-os emlékmű

Egy csodálatos ihlet hozott zseniális döntést. Ezért emlegetem a Kölcsey-mottót, hiszen ennyit sejthetek István alakjáról. Az epigramma rémalakja előjöhet álmomban, de itt, alkotás közben "rémlik, mintha látnám." És már helyére került a szó. Amit a XIX. század történelmi festészete látott, látom lebegve én is, a XXI. század szobrásza. Tetszik Petőfi fordított látása: "Merengve jár a holdsugár, mint rom felett a képzelet." Talán más megfordítaná a hasonlatot: a képzelet jár a holdsugár helyett. A hold ugyanis fogyatkozó: csonka. Ady ír hasonlóan és: szomorú. Jó költők látnak Petőfi, Ady szemével.

A veszprémi Brusznyai Árpád-emlékmű

Az emlékműszobrászatról a pedig így beszél a hetek.hu portálon: Képzelje el például, hogy valaki zuhogó esőben áll az utcán, csurog róla a víz, és bugyborékolva azt mondja: esik. Tényleg idiotikus benyomást kelt. Minek mondja? Látja mindenki. Az igazságban számomra mindig valami felfedezésnek is kell lennie, ami fontos. Lehet, hogy csak a reagálás a fontos, merthogy valami ellen hat. Ilyenkor maga a reagálás is lehet igazság.

Klebersberg Kúnó szobra

Amikor egy embert lerajzolok, abban anatómiai igazságnak is kell lennie, ugyanakkor szabadságnak is. Nem az anatómia fogja össze a szobrot, csak használja azt. Egyszerűbben fogalmazva: egy portré esetében többek között hasonlítania is kell a rajznak vagy szobornak. Néha viszont a hasonlóság elfedi a rajz hitvány, tehetségtelen mivoltát, merthogy hasonlít. Csak hasonlítani – az nagyon kevés. Annak kevés az igazságereje. (Lásd: az igazolványképek finoman fogalmazva nem remekművek.)

A szabadság pillangója. Szegedi 56-os emlékmű

Irányítani kell a kép készítését valamilyen gondolatnak, szenvedélynek vagy elfogultságnak. Ez lehet akár nagyrabecsülés vagy szerelem is. Ha nekem valaki imponál, fölnézek rá, dicsérem. Ez nem összekeverendő a megdicséréssel. Dicsérem: "Te Deum Laudamus" – téged, Isten, dicsérünk. Ez felfogható állandó magasztalásként is, ami lehet egy életforma is. Ha valakire annyira fölnézek, hogy megmintázom, ez már egy magasztos gondolat eredménye. És úgy mellesleg – hasonlít is. Már az a tény is, hogy valaki rajzzá, szoborrá nemesül, a dicséret egyik formája, aminek jó esetben van igazságtartalma is. Hitvány ember nem érdemel emlékművet.

A szegedi 56-os emlékmű részlete

A vhf.hu honlapjáról idézzük a következő szavait: "ébredéskor már-már hatalmunkban vannak az álmaink. Ha elveszítjük a hatalmunkat felettük, újra mélyen alszunk. De amíg beleszólhatunk az álmokba, vágyaink szebbé tesznek bennünket és szépülnek az álmok is. Addig csak történik velünk az álom hatalmas hangulatú rendetlensége, és mi csak sodródunk a vágyaink szépsége nélkül. Hazánk mai életében - az ébrenlét határán- szebb álmokat akarok teremteni az álmodozás szárnyain, valóra váltva azok emlékműveit."

"Hullócsillag" Mansfeld Péter szobra

A stop.hu a Mansfeld szoborról a következőket írja: A domborművön a művész a fogva tartóitól megszökött és magát a mélybe vető alakot örökíti meg. Mansfeld Péter ugyanis egy helyszínelés alkalmával a négy méteres mélységbe ugorva kísérelt meg szökést.
A szobor felavatásakor Melocco Miklós kijelentette: Magyarországon cenzúra van, ezért nem tüntették fel a domborművön Mansfeld Péter történetét. Mansfeld Péter "mintha arra lett volna teremtve, hogy rövid fénylő pályát fusson be, amelynek csakis erőszakos halál lehet a vége", ezért a domborműre az kerül, hogy "hullócsillag".

A kiállításról beszámoltak többek között az alábbi internetes oldalak: Vaskarika.hu, Vas Népe, Kimozdulo.hu, Kultura.hu, Hirextra.hu, Magyarhirlap.hu, Kulturpart.hu.


Köszönetet mondunk a Vitalitas Galéria kiemelt médiatámogatóinak:

Látogatottság: