Riasztó adatok A vatagbélrák (és a végbélrák) az egész világon 850 000 embert betegít meg és a halálozása meghaladja a fél milliót. A bélrákhalálozás hazánkban különösen kedvezőtlen: a világ első - második legrosszabb "helyezésű" országában élünk. Sajnos, a helyzetünket tovább rontja az, hogy szemben néhány fejlett országgal, ahol e rákbetegség gyakorisága csökkenésnek indult, Magyarországon a vastagbélrákosok száma évről évre nő. Van olyan ország, ahol a korai diagnózis miatt a fölismerés után öt évvel a betegek 60-65 %-a él, tehát gyakorlatilag meggyógyultak, hazánkban az elkésett kórisme a fő oka annak, hogy az ötéves túlélésünk nem haladja meg a 32%-ot. (Ez a szám riasztó még akkor is, ha néhány évvel ezelőtt ez az arány 25% alatt volt.)
Reményt keltő tények Ha kezdeti stádiumban kerül fölismerésre a vastagbélrák, a betegek meggyógyíthatók, szakszerűbben: az ötéves túlélés 90 % feletti. Téves az az elgondolás, hogy "majd akkor vizsgáltatom magamat, amikor lesznek vastagbélrákra utaló tüneteim: csökken a testsúlyom, megváltozik a székletrendem vagy véres lesz a székletem". A korai vastagbélrák szinte alig-alig jár a vastagbélrákra jellemző típusos tünetekkel. A vastagbélrák korai állapotban vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) során orvosi értelemben viszonylag egyszerűen fölfedezhető, sőt e vizsgálat alkalmas a rákot megelőző, a rákhoz vezető folyamatok fölismerésére is. Szerencsére a rákmegelőző elváltozások nemcsak megtalálhatók, hanem a rákmegelőző elváltozások a vastagbéltükrözés során meg is szüntethetők. A vastagbélrák ugyanis többnyire olyan endoszkóposan eltávolítható adenomatózus polipokból alakul ki, melyeket kolonoszkópia során el lehet távolítani, így a vastagbélrák megelőzhető.
Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): pedig az ép vastagbél ilyen
Kikben alakul ki vastagbélrák? Sajnos, senki sem védett. Magyarországon hét-nyolcezren betegszünk meg évente vastagbélrákban. A vastagbélrák és polipok előfordulása a 40. életév után ugrásszerűen megnő, de sajnos, az ennél fiatalabb életkorban lévők között is előfordulhat.
Mivel a jelenlegi ismereteink szerint a vastagbélrákok 75-80 %-a különösebb hajlomosító tényezők nélkül alakul ki, a panaszmentes egészségesek vastag- és végbélrák irányában való szűrése javasolt, azaz végeztessünk kolonoszkópiát még a vastagbélrák tüneteinek a kialakulása előtt!
Kik a fokozottan veszélyeztetettek? A vastag- és végbélrákosok kb. egy ötöde a fokozottan veszélyeztetettek közül kerül ki. Idetartoznak azok, akiknek volt már vastagbélrákjuk, és azok, akikből adenomatózus polipokat távolítottak el, ezért őket rendszeresen kolonoszkóppal ellenőrizni kell. Növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát az is, ha valakinek nőgyógyászati rákja volt, és az is, ha hasi besugárzásban részesült. Ha valakinek az első fokú rokonai között volt vastagbélrákos beteg, szintén rizikótényező. Különösen veszélyeztetettek a családi adenomatózus polipózisban (FAP) valamint az öröklődő, nem polipos vastag- és végbélrákban (HNPCC) szenvedő családok tagjai, továbbá nyolc-tíz éves betegség fönnállás után a gyulladásos bélbetegségben szenvedők, és néhány öröklődő rákszindromás család tagjai, akiknek az egyeneságú rokonaiban egy vagy többfajta rák halmozottan fordul elő.
Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): a polipok könnyen meghurkolhatók
A szűrővizsgálatok jelentősége A vastag- és végbélrákszűrés eredményességét a már befejezett tanulmányok alapján bebizonyították. A székletvér vizsgálata elfogadhatóan érzékeny és jó fajlagosságú módszernek bizonyult, más szóval a vastag- és végbélbélrákos betegek nagy részét fölfedezték és nem sok olyan betegben találtak pozitivitást, akik nem szenvedtek vastag- és végbéldaganatban. Ha végbél- és szigmabéltükrözést (szigmoidoszkópiát) is végeztek, a szűrés pontossága javult. A kolonoszkópos szűrővizsgálatok a szigmoidoszkopiánál jóval hatékonyabbak: a vastagbéltükrözés során észlelt daganatoknak 30-50%-át nem ismerték volna föl szigmoidoszkópia során.
Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): polipeltávolítás után gyorsan gyógyuló kis fekély marad csak viss
Hogyan ajánlott a szűrővizsgálatok végzése? A Gasztroenterológiai Világszervezet (WGO/OMGE) ajánlását követve mindenki, aki ötven év fölötti és semmilyen egyéb kockázati tényezővel nem rendelkezik, semmilyen panasza nincs, évente végeztessen (lehetőség szerint immunkémiai módszerrel) székletvér vizsgálatot, ötévente szigmoidoszkópiát, és minden tíz évben essen át kolonoszkópián! A fent fölsoroltak szerint veszélyeztetettek számára korábbi életkorban elkezdett, nagyobb gyakoriságú vastagbéltükrözés javasolt, amelynek menetrendjét célszerű endoszkópos szakorvossal egyeztetni.
Mi az ellenőrző kolonoszkópiák ajánlott rendje? Akinek vastagbélrák miatt eredményes műtéte volt, és a műtét előtt sikeresen áttekintették az egész vastagbelet kolonoszkópia során, a műtét után 6-12 hónappal javasolt vastagbéltükrözésen átesnie. Akinek vastag- és végbeléből polipot sikeresen távolítottak el, a polip szövettani vizsgálata, a polipok száma, a bél tisztasága alapján az endoszkópos orvos határozza meg az ellenőrzés aktuális időpontját fél és öt év között. A nyolc éve gyulladásos bélbetegségben /IBD/ (colitis ulcerosa /kolitisz ulceroza/, Crohn-betegség)
szenvedőknek, függetlenül attól, hogy a betegségük aktuálisan aktív vagy nem, egy-három évente ajánlott a kolonoszkópos vizsgálat elvégzése.
E panaszokat okozó vastagbélrákos beteg műtéttel meggyógyult
Vastag- és végbéldaganat gyanúját keltő panaszok és tünetek A székletben szemmel látható vér, a székelés rendjének megváltozása, (akár hasmenés, akár székrekedés alakul ki), hasi fájdalom, puffadás, fogyás, étvágytalanság, elhúzódó lázas állapot, bőrviszketés olyan jelek, amelyekkel mielőbb szakorvoshoz kell fordulni, aki mérlegeli a vastagbéltükrözés elvégzését. Ugyan ezek a tünetek nem minden esetben vastagbélrákra utalnak, de a kolonoszkópia elvégzése elkerülhetetlen. Ilyenkor természetesen már nem szűrővizsgálatról beszélünk, (hiszen az csak teljesen panaszmentes egészségesekre vonatkozik), hanem a betegség jellegét tisztázó diagnosztikai vizsgálatról.
.jpg)
_1_.jpg)
_4_.jpg)
_4_.jpg)