Mészáros József tárlatmegnyitójának a meghívója

2012. május 4-én 17 órakor dr. Zsámbéky Monika nyitotta meg Mészáros József festőművész kiállítását a Vitalitas Galériában.

Mészáros József Mosakodó nő

Mészáros József életrajza
Szombathely, 1925. január 26.� Szombathely, 1979. szeptember 26.
1950-56: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Domanovszky Endre, Pap Gyula, Bernáth Aurél tanítványa.
1957-től Szombathelyen élt, egy ideig a Derkovits Képzőművész Kört vezette.
Tanítványai között volt Várnai Valéria, Vértesi Péter is.
Kedvenc lakhelyén, (Szombathely-)Herényben utcanév is őrzi emlékét
Egyéni kiállítások
1962, 1977 � Képcsarnok, Szombathely
1966 � Művelődési és Sportház, Szombathely
1976 � Szombathely Horváth Jánossal, V. Tóth Lászlóval

Mészáros József Parasztasszony gyermekeivel

Csoportos kiállítások
1956 � Öt fiatal festő, Túrkeve
1962 � 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1965 � Észak-dunántúli Kiállítás, Székesfehérvár
1966 � Vasi művészek, Savaria Múzeum, Szombathely
1970 � Észak-dunántúli művészek, Műcsarnok, Budapest
1971 � Pannónia Biennálé
1975 � Vasi és szlovén Tárlat, Szombathely
1976 � Tavaszi Tárlat, Szombathely

Dr. Zsámbéky Monika nyitotta meg a kiállítást

Dr. Zsámbéky Monika művészettörténész megnyitója
Mészáros József festőművész (1925-1979) kiállítása Vitalitas Galéria 2012. május 4.

Patai Katalin konferált

Vannak olyan művészek, akiknek műveit időnként jó elővenni, a nyilvánosság előtt bemutatni, hogy az újabb generációk is megismerkedhessenek vele. Mészáros József alkotásai ilyenek. Bár nincsen születésének vagy halálának kerek évfordulója � 87 éves lenne és 33 éve halt meg � érdemes felhívni a nevére a figyelmet, hogy ne menjen feledésbe, és benne maradjon Szombathely kulturális köztudatában.

Sokan érkeztek a megnyitóra 1.

Bár életében számos alkalommal állította ki munkáit, akár önállóan, akár művészkollégáival Horváth Jánossal, V. Tóth Lászlóval, akár nagyobb megyei tárlaton, mégis művészetét a közönség inkább csak szűkebb környezetében, Szombathelyen és Vas megyében ismerte. Életében nagyobb gyűjteményes kiállítása 1966-ban volt a szombathelyi Művelődési és Sportházban, ahol tíz év munkásságát mutatta be, mintegy 70 festménnyel.

Sokan érkeztek a megnyitóra 2.

1975-ben ötven éves születésnapját köszöntötték kiállítással a Berzsenyi Könyvtárban. Összefoglaló életmű kiállítása 1988-ban volt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, ekkor több mint száz művet szedtek össze a rendezők. Halálának 25. évfordulóján szintén itt került sor emlékkiállításának bemutatására 2004-ben, a Rumi Rajki Műpártoló Kör közreműködésével.

Dr. Zsámbéky szavait nagy érdeklődéssel hallgatták

Életrajzi adatait legrészletesebben Széll Kálmán professzortól tudjuk (írása a Vasi Szemle 2006, 1. és 2. számában jelent meg), aki Herényben gyerekként jó barátságba került a nála egy évvel idősebb Józseffel. Festőnk Szombathelyen született 1925-ben. Édesapja Herényben kertész volt, négyen voltak testvérek, egy lány és három fiú.

Mészáros József: Ifjúkori önarckép

József az utolsó, későn érkező gyermek volt, testvérei mind a világháború előtt születtek, ő apja orosz fogságból való hazakerülése után. A fiú félénk, visszahúzódó természetű volt, de családi és baráti körben feloldódott, velük közvetlen volt. Tehetsége hamar megmutatkozott, iskolai évei alatt sok mindent másolt, amihez hozzá jutott. Az iskolai rajzórán kívül tanult az akkori szombathelyi művésztanároktól, felkereste Radnai Rezsőt, Biczó Ilonát, Kovács Árpádot, Radnainé Bauer Erzsit. Iskoláinak befejezése után apja kertészetében dolgozott, majd a művészi pályára készült. A Képzőművészeti Főiskolára először nem vették fel, mert nem volt érettségije, ezért a Székesfővárosi Iparrajz Iskolát végezte el, ami érettségit adott.1950-től járt a Képzőművészeti Főiskolára Pap Gyula, Domanovszky Endre, Bernáth Aurél tanítványaként, közben nővérénél és sógoránál lakott Bicskén. Utolsó főiskolai éve előtt nyáron Túrkevére ment több társával együtt a művésztelepre. 1956-ban végzett tanulmányaival, ekkor felmerült a túrkevei letelepedés gondolata, de szülőföldje haza vonzotta.

Mészáros József (Garas Kálmán fotója)

Egész életében kötődött és hű maradt a vasi tájhoz, Szombathelyhez, illetve Herényhez. Tanári állást nem akart vállalni, úgy érezte, hogy az nem neki való. Megőrizte az önálló művész létet, ami bizonytalanságot is jelentett, de így a maga ura maradt. Egyedül a szombathelyi Képzőművész Körben oktatta tanítványait. Hazaköltözve édesanyjával együtt lakott, aki támasza, gondozója, lelki társa volt egyben. Sok képet festett róla, ezek a fiúi ragaszkodás és szeretet képei. Később megnősült (1965-ben), de házassága nem volt örömteli. Édesanyja elvesztése 1970-ben nagy csapás volt számára. Élete rendezetlen, sokszor kicsapongó lett, ez vezetett korai halálához. Lakóhelyén kívül többször állított ki Budapesten az Ernst Múzeumban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjaként, regionális és országos tárlatok részvevője volt � például az Észak-dunántúli Képzőművészeti Kiállításon, a Magyar Képzőművészeti Kiállításon, Győrben, Tatán, Muraszombaton, Mariborban.

A rákászó fiú

Mészáros József témaválasztása egyértelműen a paraszti világ, a körülötte élő egyszerű emberek élete, a falusi mindennapok világa. Érzékeny szemmel vette észre a nehéz fizikai munkában megfáradt ember méltóságát, az otthon vagy a kertben tevékenykedő asszonyok szívósságát, kitartását. Realista szemléletmódját sokan az alföldi iskola művészetével hozták kapcsolatba, ez azonban csak távoli eredetkeresés. Ahogy az alföldi iskolának nevezett művészeti irányzat is igen sok rétegű volt, elég csak szolnoki, kecskeméti vagy hódmezővásárhelyi művészek munkáira utalnunk, úgy Mészáros József útkeresése, művészi gyökerei is több irányba mutatnak.

Mészáros József Töprengő

Az bizonyos, hogy szellemi kötődése, a művészi elődök keresése innen eredeztethető, festészete az erdélyi Nagy István, Tornyai János vagy a súlyos parasztképek alkotója, Nagy Balogh János munkásságával rokonítható. Nagyra tartotta Ferenczy Károly színérzékenységét és természetábrázolását, Kmetty János szigorú szerkesztési elvét. Mészáros a hagyományos festészet útját járta, nem azonosult a 20. század elejétől kialakult új irányzatokkal, az �izmusok� világával, műveit közérthető módon, mindenki számára befogadhatóan akarta elkészíteni. Erről így vallott: �Elvem: az ismert formavilágon belül is lehet korszerűt teremteni. Szeretem, ha a tárlatlátogatóknak nem kell külön magyarázat ahhoz, hogy megértsék, amit látnak képeimen.� Munkáinak nagy része a tájképek, enteriőrök, portrék vagy munkaábrázolások közé tartoznak. Sötét, súlyos színei a körülötte folyó életek nehézségét tükrözik és saját életfelfogását. Vidám, könnyed, élénk, világos színű munkát keveset találunk alkotásai között.

Mészáros József: Halas csendélet

Még az olyan, látszólag közvetlenséget sugalló és �kedves� téma ábrázolása, mint a Parasztasszony gyermekeivel című képe is távolságtartó, komolyságot, fegyelmezettséget tükröz. A figurák beállítása szigorúan kötött, a család megjelenítése � bár három gyermek is szerepel a képen � egyáltalán nem játékos, könnyed pillanatot örökít meg, hanem az ábrázolt személyek merev, elfogódott tekintettel néznek a festőre, illetve a nézőre. Képei egyfajta melankóliát, szomorkás hangulatot árasztanak. Az élet elmúlásába való beletörődés, a természet rendjének elfogadása tükröződik édesanyja portréin, és a falusi környezetének figuráin.

Mészáros József Estefelé

Nem tragikus életszemlélet, hanem a születésnek és halálnak, a lét múlandóságának elfogadása, amely a földhöz közeli emberek sajátja, és amely komolyan veszi az élet körforgását. Mészáros József képeinek kompozícióját szigorúan megszerkesztette, fontosnak tartotta a jelenet figuráinak beállítását, kiemelését, arányainak megkomponálását. Számára minden fontos volt, ami a természethez és a falusi élethez kötötte, így megörökítette az évszakok változását a Gyöngyös-parton, az arborétum fáit, a mezei pipacsokat, a kertészeket és kocsisokat, a kukoricafosztókat és a kosárfonót. Legtöbb festményét édesanyjáról festette, a szobában, a konyhában tevékenykedve, vagy betegen az ágyban fekve. Képein többször visszatér a temetés témája, a temetői csend megnyugtató, mindent elfedő, békességet hozó feloldást jelentett számára.

Mészáros József Ablak

A kiállításon bemutatott képek felölelik egész pályafutását. A herényi erdőrészlet és tájképek vezetik be művészi útját, ezek a képek még a Képzőművészeti Főiskola előtt 1949-ben készültek. A kiforrott és felkészült művészt mutatja a Rákászó fiú képe, amelyet a főiskola befejezése után, 1957-ben vitt vászonra. Széles, lendületes ecsetvonásokkal rakta a festéket a vászonra, a téma jó választás volt - , a természet és az ember együttes ábrázolása � mert tudását a tájfestésről és az emberábrázolásról egyaránt meg tudta mutatni. Az itt kiállított Önarcképe egy szigorú, de egyenes tekintetű férfit látunk, aki nem kertel, nem köntörfalaz, véleményét nyíltan megmondja. A falusi öregasszonyok csoportját többször megfestette, súlyos, sötét kendőkbe burkolt alakjuk a régi falusi utcák jellegzetes motívuma. A második terem két nagy alakos képe a Töprengő figurája és a Női akt. Mindkettő jól összefogott, lényegre törő kompozíció. Azt aktkép némileg kidolgozottabb, itt a figurán kívül a környezet is jelezve van, egy szobabelső drapériával, a nő vizet önt egy tálba. A középkorú férfi képén semmi nem vonja el a figyelmünket a figuráról, a háttér teljesen semleges. A férfi töprengve maga elé mered, állát kezével támasztja, karja a térdén nyugszik. Arca, kézfeje a legjellemzőbb vonásokkal megrajzolt, ruházata sem részletezett. A művész összefogottan, koncentráltan sűríti jellemképét az ábrázolt férfiról.
Ugyancsak ez a komponáltság és összefogott látásmód érvényes a Halas csendéletre is. Itt egy klasszikus témát látunk, az asztalra kitett, előkészített halak az étkezéshez. Az üde, rózsaszín és ezüst színű pikkelyes halak katonásan sorakoznak az asztalon, negyedik társuk egy tálban várja a szakácsnőt. Mészáros József szívesen festett csendéletet is, a leghétköznapibb tárgyak is megragadták fantáziáját és érdemesnek tartotta a megörökítésre.
Így például az Ablak című képén, mely kiemelkedik a világos tónusaival a többi közül, ezen a szobaablak egy részletét láthatjuk, a párkányon álló dobozzal, gyertyával, eszközökkel. Munkásságának nagy részét teszik ki a falusi utcaképek, a faluszéle ábrázolása Ebből a témából nagyobb és kisebb képeket is találunk: a Faluszéle télen a kékes színű havas utat, a zöld és barna földszínekből építkező házat, kerítést, kopár fákat örökíti meg.
Ismerősei visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy szerette az irodalmat, a magyar költőket. Talán egy versélmény hatására készült a Petőfi és Arany találkozása című kép, amely színvázlat egy nagyobb műhöz.
A belső helyiségben az otthoni enteriőrképek egyik kiemelkedő darabját láthatjuk, az egyszerű szoba sarkát a bevetett ággyal, felette kép, a leterített asztalon kancsó, gyümölcs, az ablakpárkányon kis tükör. Találkozhatunk fiatal kori, kalapos önarcképével is, amelyen a fiatalság öntudatával néz szembe a szemlélővel.
Herényben ma utcanév őrzi emlékét, a korábbi Micsurin utcát nevezték el róla 1991-ben, ott ahol a családja lakott, ahol édesapja földet kapott a földosztáskor.
Úgy gondoljuk, hogy ne csak az utcanév őrizze munkásságát, hanem időnként a művei is kerüljenek a közönség elé. Ezért köszönet a Vitalitas Galériának, hogy a szombathelyi festőművészre, Mészáros Józsefre ráirányítják a figyelmet ezzel a kiállítással.
Zsámbéky Monika

Horváth János

Dr. Zsámbéky Monika gondolatai után Horváth János, a barát rajzolta meg szavaival Mészáros József kissé visszahúzódó, nem tolakodóan viccmesélő, ám mégis szellemes, humorérzékről tanuskodó, szeretetre méltó portréját egy krakkói motorkirándulás apropója kapcsán. Szólt arról, hogy a kirándulás során Jernyén meglátogatták Szinyei Merse Pál sírját is. Mészáros József a Szinyei-sír borostyánjának egy levelét tárcájába tette és őrizte szíve felett élete végig. Őrizte Szinyei emlékét nemcsak a tárcájába tett levéllel, hanem örök csodálatával is, Szinyei színkezelése egész életében egyfajta ideált jelentett számára.





Forrás: www.butorgaleria.hu
Kitűnő képes beszámoló jelent meg az Alon.hu-n.

A Vitalitas Galériát működtető közalapítvány, a Vitalitas Savariae Művészeti Alapítvány kuratóriuma köszönetet mond mindazoknak, akik az adójuk egy százalékát a 18893500-1-18 adószámra irányították, hozzájárulva a régióban alkotó képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget nyújtó Vitalitas Galéria fenntartásához

A Vitalitas Galéria médiatámogatói:

Látogatottság:

-