Részletek Dr. Patai Árpád Bükfürdőn a PTE által akkreditált továbbképképző konferencián 2005. április 8-án tartott előadásából

Az irritábilis bélszindróma

A diákat az eredeti (latinos) helyesírással hagytuk meg, a kommentáló szöveg viszont a magyaros kiejtést tükrözi.

Az IBS definíciója

Irritábilis bélszindrómának (IBS) azt a betegséget nevezzük, amely az elmúlt 12 hónapból legalább 12 héten át olyan kellemetlen hasi feszüléssel vagy fájdalommal jár, amelyre jellemző legalább kettő az alábbiak közül:
a, a hasi fájdalom (diszkomfort) székelésre oldódik,
b, társul a székletgyakoriság változásához,
c, társul a széklet formájának a változásához.

Az IBS alcsoportjai

A fenti definícióból következik, hogy lászólag ellentétes jelenségek, így a hasmenés éppúgy előfordulhat IBS-ben, mint a székrekedés.

Az IBS szinonímái

Az IBS-t számos elnevezéssel illették az elmúlt évtizedekben kiemelve, hangsúlyozva egyik vagy másik vonását.

Az IBS előfordulása az életkor függvényében

Az IBS-ben sokan szenvednek bármely életkorban, enyhébb - súlyosabb formája minden ötödik - hetedik embert érinti. Európában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban gyakoribb a nők között, Indiában azonban négyszer annyi férfi betegszik meg, mint a nő. Ez az adat arra utal, hogy az IBS kialakulását kulturális - civilizációs hatások is befolyásolják. Nálunk a leggyakoribb a fiatal nők között.

Az IBS-ben szenvedők személyiségvonásai (piros: egészséges, zöld: IBS)

Hogy kikben alakul ki IBS? És kikben nem? A választ igazából nem tudjuk. Kétségtelen azonban, hogy azok, akik túlhajszoltak, akik tartós feszültségben élnek, akik rendszertelenül táplálkoznak, rendszertelenül élnek, gyakrabban betegszenek meg IBS-ben. Az is kétségtelen, hogy az IBS-ben szenvedők általában személyiségüket, képességeiket indokolatlanul alul értékelik. Mint a diánkon is látható, az IBS-ben szenvedők között sokkal többen vannak, akiknek a lelki alkata hajlamosabb depresszióra.

AZ IBS-ben szenvedők rosszabbul tűrik a bélfal feszülését

Bizonyára más tényezők is szerepet játszhatnak, így például ismert, hogy az IBS-ben szenvedők rosszabbul tűrik a bélfeszülést, mint az egészségesek.

Székrekedés és hasmenés eltérő MMC-vel

Az IBS-ben szenvedők simaizomsejt-aktivitása is más, mint az egészségesekben. A simaizomsejt-tevékenység jellemezhető az elektromos aktivitásváltozásokkal, miként a szívé az EKG-val. A dia felső harmadában mutatott egészséges aktivitási görbe lényegesen eltér a székrekedésre (a dia középső harmada) és a hasmenésre jellemző görbétől (legalsó görbék). Többé-kevésbé jellegzetes eltéréseket lehet demonstrálni IBS-ben, mind székrekedéses mind hasmenéses fázisban.

A motilitási index változása stressz hatására

A stressz hatására létrejövő u.n. motilitási index-változás lényegesen eltér az egészségesekben és IBS-ben szenvedők körében.

Az IBS kórisméje

Az IBS fölismerésében óriási a szerepe a panaszok, a betegséggel kapcsolatos megfigyelések, tapasztalatok megbeszélésének. Tapasztalt szakember már ezen adatok elemzésével közel juthat az IBS diagnózisához. Nagyon sok segítséget nyújt a testi (fizikális) vizsgálat, amelynek során nemcsak a has, hanem az egész szervezet, így a bőr, a nyálkahártya színe, vérteltsége, a szem, a nyelv, a pajzsmirigy, a szív, a tüdő vizsgálata során nyerhetünk hasznos információkat. Mindezek alapján lehet dönteni a laboratóriumi vizsgálatokról, különösen gyakran kérjük a széklet vér-, bakteriológiai, protozoon, féregpete továbbá a vizelet részletes vizsgálatát, a vérsejtsüllyedés és a vérkép mellett a vérsavó Na, K, Ca, SAP, GGT, ASAT, ALAT, CRP, pajzsmirigyhormon, parathormon meghatározását. Gyakorta kerül sor hasi ultrahang vizsgálatra, és bizonyos esetekben a bél endoszkópos vizsgálata is elkerülhetetlen. Nem jellemző az IBS-re, és ezért különös figyelmet érdemel a véres széklet, a nagyfokú testsúlycsökkenés, az éjszakai hasi fájdalom, az éjszakai székürítés.

Az IBS-től elkülönítendő szervi betegségek

Kiemelkedően fontos az IBS-t a vastagbélráktól elkülöníteni. Előfordulhatnak hasonló jellegű tünetek a vastagbél-divertikulózisban, a gyulladásos bélbetegségben (IBD) is. A "petefészekgyulladás", húgyhólyaggyulladás vagy -daganat is járhat kellemetlen alhasi fájdalommal, a veseköves görcs rendszerint nem tart hetekig, de nagyon heves is lehet. A bélfertőzések hasmenéssel, lázzal, hasi fájdalommal, esetleg véres széklettel járnak, rendszerint néhány nap alatt jelentős javulást mutatnak. A felszívódási zavarok között a leggyakoribb a tejcukor (laktóz)felszívódási zavar, mely diétával és/vagy gyógyszerrel jól uralható. A hasnyálmirigy-elégtelenség zsírfényű, emésztetlen székürítéssel, hasmenéssel járhat. Az anyagcserebetegségek között a porphyria lehet heves hasi fájdalom okozója, a több éve fennálló, rosszul kezelt cukorbetegség talaján kialakuló idegbántalom, mozgási zavar utánozhat IBS-t, persze ideg- és izombántalom más okból is létrejöhet. A pajzsmirigybetegségekben a hasmenés is, a székrekedés is előfordulhat, a mellékpajzsmirigy az izomműködéshez elengedhetetlen Ca-szintet szabályozza. A karcinoid sok esetben jól befolyásolható hasmenést, fulladást, kipirulást okoz. Az iszkémiás bélbetegség gyakoribb idősek körében, a táplálékallergia minden korosztályt sújthat. A gyógyszerek akár hasmenést akát székrekedést kiválthatnak mellékhatásként.

Más functionalis kórképek

Az IBS-t nemcsak szervi elváltozásokkal járó betegségektől kell elkülöníteni, hanem u.n. funkcionális kórképektől is. Ezek között a legfontosabbak: a funkcionális hasmenés és székrekedés (melyek leginkább bizonyos élethelyzetekben /így utazás, vizsga, lelki megterhelés kapcsán/ jelentkeznek), a funkcionális haspuffadás, a diszpepszia (mely utóbbi elsősorban az étkezéssel összefüggő teltségérzésben, hasfeszülésben, hányingerben nyilvánul meg), az epe- és hasnyálmirigyvezeték záróizmának rendellenes működése, a végbél fájdalmassága, a kismedencei fájdalom és diszkomfort. Mindezek kezelése eltér az IBS terápiájától.

AZ IBS-ben szenvedők ellátására többet fordítanak, mint más betegcsoportokéra

Az IBS világszerte nemcsak nagyon sok betegnek okoz nagyon sok szenvedést, hanem a kórisme fölállítása, a betegek gondozása, kezelése is rengeteg kiadással jár. Érthető tehát, hogy világszerte, de különösen Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában sokan foglalkoznak kutatásával és új terápiás eljárások kidolgozásával, és ez az erőfeszítés szinte minden évben újabb és újabb kezelési lehetőség megjelenésével jár.

Az IBS-ben szabályozása

Maga az IBS noha elsősorban a bél betegségének tűnik, az egész idegrendszerre hatással van. Az "1" számmal jelölt helyen, a bélben bármilyen fájdalom-, feszülésérzés az idegsejtekben ingerületet kelt, mely a gerincvelőn át az agyba jut. Természetesen nemcsak a bél felől, hanem érzékszerveink felől is jut információ agyunkba, és ezek is befolyásolják az idegrendszer állapotát. Hangulati, érzelmi állapotunk szintén módosítja az idegrendszer tevékenységét, amely meghatározza a bélműködést. Az ingerület sok idegsejten keresztül halad kerresztül, számtalan átvivő anyag képződését és felszabadulását váltja ki, így pédául az ábrán 5HT-vel jelölt szerotoninét is. A szerotonin receptorainak a gátlói és serkentői jelentik a legújabb kezelési lehetőségeket.

Az IBS kezelése

Az IBS kezelése igen összetett feladat. Fontos a diéta szerepe. Elsősorban a bélrendszert nem megterhelő rostban gazdag diétával a rendszeres székürítés biztosítása a cél. Rendszerint a fűszer- és a zsírban szegény étkezések jótékony hatásúak. Nemcsak az ételek minősége, hanem az étkezések rendszeressége, az étel mennyisége, elosztása is befolyásolhatja a panaszokat.
A gyógyszeres kezelésnek számos eleme ismert. Manapság a legelterjedtebb a bélizomzatra célzottan ható (enteroszelektív) kálciumantagonisták használata. A legígéretesebbek a fiatal nők székrekedéses formáinak kezelésében az 5HT4-agonisták, a hasmenés esetén az 5HT3-antagonisták (jelenleg az utóbbi két készítmény még nincs Magyarországon forgalomban). Kiterjedt a használatuk a szerotonin reuptake gátló szereknek is.


Forrás:www.gastroenterologia.hu


Látogatottság: